2016
Kedves Olvasóink, Motoros Barátaink!
2016.04.16-17-én adománytúrán voltunk, az élménybeszámolónkat alább olvashatjátok! A Déli Blokk életében bekövetkezett egy olyan alkalom, amikor a közös motorozást és a karitatív tevékenységünket egy túrában meg tudtuk valósítani. Az Adventista Egyház sándorfalvi Gyülekezete 2015 őszén, Sándorfalván, jótékonysági hangverseny révén gyűjtött adományt a Kárpátalján található beregszászi bentlakásos iskola és árvaház (3-16 évesek számára fenntartott intézmény, mely bentlakásos iskola hátrányos helyzetű gyerekeknek és árvaház is egyben) megsegítésére. A programjuk sikerén felbuzdulva az Egyesületünk elhatározta, hogy önállóan is megpróbál segíteni az ott élő gyermekeken. 2016 elején elkezdődött az adománytúra megszervezése, felvettük a kapcsolatot az intézmény-, és a beregszászi motorosok képviselőivel. Ezzel egy időben meghirdettük kezdeményezésünket online felületen és a csatlakozásra ösztönző meghívókat küldtünk szét motoros ismerőseink, barátaink körében. Az útnak végül 9 motor és 2 autó, összesen 20 fővel vágott neki. A reggeli órákban indultunk Sándorfalváról és egy kellemes túra folyamán délután 2 órára érkeztünk a magyar-ukrán határhoz. Az átkelő túloldalán 10 beregszászi motoros várt bennünket és kísért minket tovább az Árvaházhoz. Az a szegénység és kilátástalanság, amit eddig csak a médiában láttunk, most ott volt előttünk és szembesültünk vele. Az iskola több száz oltalmazottja közül - a hétvége miatt - körülbelül 60 gyermek volt az iskolában, akikkel, ha csak egy délutánra is, de el tudtuk feledtetni, hogy hogy is kénytelenek élni, és reméljük, hogy egy örömteli napot sikerült nekik szerezni. Az iskola igazgatója és az ott dolgozó nevelők az intézmény bemutatása után egy beregszászi-módra elkészített nagyon finom ebéddel kedveskedtek nekünk. Ebéd után a gyerkőcök az általuk elkészített kézműves ajándéktárgyakkal leptek meg minket, és alig várták már, hogy az iskola udvarán a motorokra felszállva egy-két kört tegyenek velünk. A csemeték örömén felbuzdulva néhány nevelő is úgy döntött, hogy egy rövidke időre kipróbálja a motorozás örömét. Miután mindenki sorra került, átadtuk a szervezés során befolyt adományt az intézmény igazgatójának és egy kis ajándéktárggyal kedveskedtünk a kárpátaljai motorosoknak is, akikkel noha most találkoztunk először, de mintha egy ezer éves kapcsolat fűzött volna már minket össze. A fényképek is bizonyítják a nagyszerű napot, aminek befejezéseképp visszatértünk magyarországi szálláshelyünkre, Nagyhalásziba, ahol családias vacsorával koronáztuk meg a nap végét. Az érzelmekkel és élményekkel teli nap után, vasárnap, kellemes és problémamentes túra lezárásával, 820 km megtétele után értünk haza Sándorfalvára. Habár a határ túloldalán hagytuk a kispajtásokat és a beregszászi magyar motorosokat, amit tőlük kaptunk, sose feledjük. Köszönet szeretnénk nyilvánítani a szervezőknek, résztvevőknek határon innen - határon túl, és mindenkinek, akik pénzfelajánlással támogatták az adománytúra létrejöttét. Kiemelt köszönet Fodor Ferencné Jutkának, Gyuris Imrének, Sáringer Sándornak, Máté Lászlónak és az írországi McAree Engineering Works Ltd.-nek, akik anyagi támogatásukkal hozzájárultak e nemes ügyhöz. Reméljük, jövőre még többen vágunk neki ennek az útnak!
Kedves Olvasóink, Motoros Barátaink!
2016.04.16-17-én adománytúrán voltunk, az élménybeszámolónkat alább olvashatjátok! A Déli Blokk életében bekövetkezett egy olyan alkalom, amikor a közös motorozást és a karitatív tevékenységünket egy túrában meg tudtuk valósítani. Az Adventista Egyház sándorfalvi Gyülekezete 2015 őszén, Sándorfalván, jótékonysági hangverseny révén gyűjtött adományt a Kárpátalján található beregszászi bentlakásos iskola és árvaház (3-16 évesek számára fenntartott intézmény, mely bentlakásos iskola hátrányos helyzetű gyerekeknek és árvaház is egyben) megsegítésére. A programjuk sikerén felbuzdulva az Egyesületünk elhatározta, hogy önállóan is megpróbál segíteni az ott élő gyermekeken. 2016 elején elkezdődött az adománytúra megszervezése, felvettük a kapcsolatot az intézmény-, és a beregszászi motorosok képviselőivel. Ezzel egy időben meghirdettük kezdeményezésünket online felületen és a csatlakozásra ösztönző meghívókat küldtünk szét motoros ismerőseink, barátaink körében. Az útnak végül 9 motor és 2 autó, összesen 20 fővel vágott neki. A reggeli órákban indultunk Sándorfalváról és egy kellemes túra folyamán délután 2 órára érkeztünk a magyar-ukrán határhoz. Az átkelő túloldalán 10 beregszászi motoros várt bennünket és kísért minket tovább az Árvaházhoz. Az a szegénység és kilátástalanság, amit eddig csak a médiában láttunk, most ott volt előttünk és szembesültünk vele. Az iskola több száz oltalmazottja közül - a hétvége miatt - körülbelül 60 gyermek volt az iskolában, akikkel, ha csak egy délutánra is, de el tudtuk feledtetni, hogy hogy is kénytelenek élni, és reméljük, hogy egy örömteli napot sikerült nekik szerezni. Az iskola igazgatója és az ott dolgozó nevelők az intézmény bemutatása után egy beregszászi-módra elkészített nagyon finom ebéddel kedveskedtek nekünk. Ebéd után a gyerkőcök az általuk elkészített kézműves ajándéktárgyakkal leptek meg minket, és alig várták már, hogy az iskola udvarán a motorokra felszállva egy-két kört tegyenek velünk. A csemeték örömén felbuzdulva néhány nevelő is úgy döntött, hogy egy rövidke időre kipróbálja a motorozás örömét. Miután mindenki sorra került, átadtuk a szervezés során befolyt adományt az intézmény igazgatójának és egy kis ajándéktárggyal kedveskedtünk a kárpátaljai motorosoknak is, akikkel noha most találkoztunk először, de mintha egy ezer éves kapcsolat fűzött volna már minket össze. A fényképek is bizonyítják a nagyszerű napot, aminek befejezéseképp visszatértünk magyarországi szálláshelyünkre, Nagyhalásziba, ahol családias vacsorával koronáztuk meg a nap végét. Az érzelmekkel és élményekkel teli nap után, vasárnap, kellemes és problémamentes túra lezárásával, 820 km megtétele után értünk haza Sándorfalvára. Habár a határ túloldalán hagytuk a kispajtásokat és a beregszászi magyar motorosokat, amit tőlük kaptunk, sose feledjük. Köszönet szeretnénk nyilvánítani a szervezőknek, résztvevőknek határon innen - határon túl, és mindenkinek, akik pénzfelajánlással támogatták az adománytúra létrejöttét. Kiemelt köszönet Fodor Ferencné Jutkának, Gyuris Imrének, Sáringer Sándornak, Máté Lászlónak és az írországi McAree Engineering Works Ltd.-nek, akik anyagi támogatásukkal hozzájárultak e nemes ügyhöz. Reméljük, jövőre még többen vágunk neki ennek az útnak!
2017
Élménybeszámoló a Déli Blokk 2. Kárpátaljai Adománytúrájáról
2017. április 27-én kerekedett fel a kis csapat az esős, borús, és hűvös idő ellenére Sándorfalváról, hat motorral és kilenc motorossal. A cél Beregszász volt, az odáig tartó út hossza 400 km, Nyíregyházán csatlakoztak hozzánk az Adventista Motoros misszió és a Keresztény Motorosok tagjai, akik a sándorfalvi adventisták mellett tovább erősítették küldetésünket. Dél körül értünk a magyar-ukrán határhoz, és minden aggódásunk, és hallott hírek ellenére az átlépés zökkenőmentes volt, a tavalyi tapasztalatok megismétlődtek: a marcona, fiatal határőrök jókedvűen, a magyart törve igyekeztek érdeklődni a formalitásokat átlépve, bíztattak minket, hogy melyik átlépő sávba menjünk, hogy gyorsítsuk a határátlépést, és bár most cukorkát nem kaptunk – tavaly kaptunk :) -, de a településen is híre ment, hogy megérkeztünk.
A határ túl oldalán a beregszászi Acél Sasok motorosai vártak, és baráti fogadtatásban részesítettek minket – ahogy tavaly is: nagyon sokat segítettek nekünk, mindenhová kísértek, helyi vezetést biztosítottak, helyi nevezetességeket mutattak, és igen finom ételekkel és nevetős történetekkel tartottak jól bennünket.
Az első nap azonnal meglátogattuk a beregszászi iskolát, ahol a gyerekek egy része még tavalyról megismert bennünket – ez egy olyan állami intézmény volt, ahol mélyszegénységben élő családok gyermekeit bentlakásos intézményben oktatták, igen szűk anyagi lehetőségek között. Az oktatási nyelv ukrán és magyar nyelven folyt, ez a gyerekeknek egymás között nem okozott különösebb problémát, az ortodox és katolikus vallás különbségei sem, hiszen ahogy mondták: „Egy az Isten, értsük meg egymást!” A legnagyobb örömet az átadott adományok mellett a motoroztatás jelentette, amiben most a nevelők is sokkal nagyobb bátorságot tanúsítottak mint az előző évben. A program végén nagyon finom helyi étkeket kaptunk, külön figyelve ránk, hogy voltak köztünk, akik húsmentesen étkeztek. Estefelé már el kellett foglalnunk a szállást, és bár először a nem megfelelő leágazáson fordultunk le, hamar felmértük, hogy nem hozzánk passzol az az impozáns birtok, ami nagyon nívós szolgáltatásokat nyújt a megfáradt utazóknak – de rövid tájékozódás után hamar megtaláltuk a folyamatos fejlesztés alatt álló szomszédos, termál fürdős, pihenőhelyet – ahol mindenféle anyagi lehetőségű vendég igényeit igyekeztek korrekt módon kiszolgálni. Az egész napi motorozás után a meleg vízben ücsörögni a csillagos ég alatt, kissé szemerkélő esőben – felejthetetlen élmény volt.
Szombat reggel egyik ámulatból a másikban estünk: a szállás barokk festményes vadásztermében elköltöttük a svédasztalos reggelit, majd a szemerkélő eső kegyesen abbamaradt, és mire indultunk a Vereckei hágóhoz, már kellemes hőmérsékletben tudtunk motorozni. Kísérőink nem maradtak el, végig mutatták a nevezetességeket, a szikrázó arany hagymakupolás templomokat, a jellegzetes kamionmegállókat a híres kijevi úton.
A Vereckei hágóhoz felérve a hőmérő 2 fokot mutatott, a motoros férfiemberek prüszkölve dörzsölték a mancsukat, a motoros feleségek jókedvűen fényképezték a társaságot, hiszen a kissé párás idő ellenére is lenyűgöző látványban volt részünk. A csoportképek mellett arra is futotta a lelkületből, hogy a himnuszt elénekeljük egy éppen ott-tartózkodó magyar turistacsoporttal. A hangulat nagyon jókedvű volt, az Acél Sasok történetei és barátságossága megkoronázta az élményt. Visszafelé annak ellenére, hogy esett az eső, a hangulat csak fokozódott: egy esőruha felráncigálása ekkora emberekre nem ment egyszerűen még a kamionos parkolóban sem, de az összetartás és segítőkészség minden akadályt legyőzött. Mire a munkácsi vár alá értünk, már kikandikált a nap a felhők közül, ennek köszönhetően a gyalogos és autós tömegek ellepték a vár környékét, így nem sikerült meghódítanunk. A szálláson újfent a kültéri medencébe találtuk magunkat, és a baráti beszélgetés folytatódott.
A visszaindulás napján, a vasárnapi tankolás után a helyi motorosok elkísértek a határig, és ott szívet melengető búcsút vettünk egymástól – valóban megható volt a beregszásziak kedvessége, és vendégszeretete. Visszafelé újfent probléma nélkül léptünk be Magyarországra. Jövőre mindenképpen szeretnénk újfent megismételni ezt a felejthetetlen utat, aki szeretne csatlakozni hozzánk, szívesen látjuk.
Élménybeszámoló a Déli Blokk 2. Kárpátaljai Adománytúrájáról
2017. április 27-én kerekedett fel a kis csapat az esős, borús, és hűvös idő ellenére Sándorfalváról, hat motorral és kilenc motorossal. A cél Beregszász volt, az odáig tartó út hossza 400 km, Nyíregyházán csatlakoztak hozzánk az Adventista Motoros misszió és a Keresztény Motorosok tagjai, akik a sándorfalvi adventisták mellett tovább erősítették küldetésünket. Dél körül értünk a magyar-ukrán határhoz, és minden aggódásunk, és hallott hírek ellenére az átlépés zökkenőmentes volt, a tavalyi tapasztalatok megismétlődtek: a marcona, fiatal határőrök jókedvűen, a magyart törve igyekeztek érdeklődni a formalitásokat átlépve, bíztattak minket, hogy melyik átlépő sávba menjünk, hogy gyorsítsuk a határátlépést, és bár most cukorkát nem kaptunk – tavaly kaptunk :) -, de a településen is híre ment, hogy megérkeztünk.
A határ túl oldalán a beregszászi Acél Sasok motorosai vártak, és baráti fogadtatásban részesítettek minket – ahogy tavaly is: nagyon sokat segítettek nekünk, mindenhová kísértek, helyi vezetést biztosítottak, helyi nevezetességeket mutattak, és igen finom ételekkel és nevetős történetekkel tartottak jól bennünket.
Az első nap azonnal meglátogattuk a beregszászi iskolát, ahol a gyerekek egy része még tavalyról megismert bennünket – ez egy olyan állami intézmény volt, ahol mélyszegénységben élő családok gyermekeit bentlakásos intézményben oktatták, igen szűk anyagi lehetőségek között. Az oktatási nyelv ukrán és magyar nyelven folyt, ez a gyerekeknek egymás között nem okozott különösebb problémát, az ortodox és katolikus vallás különbségei sem, hiszen ahogy mondták: „Egy az Isten, értsük meg egymást!” A legnagyobb örömet az átadott adományok mellett a motoroztatás jelentette, amiben most a nevelők is sokkal nagyobb bátorságot tanúsítottak mint az előző évben. A program végén nagyon finom helyi étkeket kaptunk, külön figyelve ránk, hogy voltak köztünk, akik húsmentesen étkeztek. Estefelé már el kellett foglalnunk a szállást, és bár először a nem megfelelő leágazáson fordultunk le, hamar felmértük, hogy nem hozzánk passzol az az impozáns birtok, ami nagyon nívós szolgáltatásokat nyújt a megfáradt utazóknak – de rövid tájékozódás után hamar megtaláltuk a folyamatos fejlesztés alatt álló szomszédos, termál fürdős, pihenőhelyet – ahol mindenféle anyagi lehetőségű vendég igényeit igyekeztek korrekt módon kiszolgálni. Az egész napi motorozás után a meleg vízben ücsörögni a csillagos ég alatt, kissé szemerkélő esőben – felejthetetlen élmény volt.
Szombat reggel egyik ámulatból a másikban estünk: a szállás barokk festményes vadásztermében elköltöttük a svédasztalos reggelit, majd a szemerkélő eső kegyesen abbamaradt, és mire indultunk a Vereckei hágóhoz, már kellemes hőmérsékletben tudtunk motorozni. Kísérőink nem maradtak el, végig mutatták a nevezetességeket, a szikrázó arany hagymakupolás templomokat, a jellegzetes kamionmegállókat a híres kijevi úton.
A Vereckei hágóhoz felérve a hőmérő 2 fokot mutatott, a motoros férfiemberek prüszkölve dörzsölték a mancsukat, a motoros feleségek jókedvűen fényképezték a társaságot, hiszen a kissé párás idő ellenére is lenyűgöző látványban volt részünk. A csoportképek mellett arra is futotta a lelkületből, hogy a himnuszt elénekeljük egy éppen ott-tartózkodó magyar turistacsoporttal. A hangulat nagyon jókedvű volt, az Acél Sasok történetei és barátságossága megkoronázta az élményt. Visszafelé annak ellenére, hogy esett az eső, a hangulat csak fokozódott: egy esőruha felráncigálása ekkora emberekre nem ment egyszerűen még a kamionos parkolóban sem, de az összetartás és segítőkészség minden akadályt legyőzött. Mire a munkácsi vár alá értünk, már kikandikált a nap a felhők közül, ennek köszönhetően a gyalogos és autós tömegek ellepték a vár környékét, így nem sikerült meghódítanunk. A szálláson újfent a kültéri medencébe találtuk magunkat, és a baráti beszélgetés folytatódott.
A visszaindulás napján, a vasárnapi tankolás után a helyi motorosok elkísértek a határig, és ott szívet melengető búcsút vettünk egymástól – valóban megható volt a beregszásziak kedvessége, és vendégszeretete. Visszafelé újfent probléma nélkül léptünk be Magyarországra. Jövőre mindenképpen szeretnénk újfent megismételni ezt a felejthetetlen utat, aki szeretne csatlakozni hozzánk, szívesen látjuk.
2018
III. Kárpátaljai Adománytúra
A Déli Blokk Motoros Egyesület, a Magyar Keresztény Motorosok Közössége, és az Adventista Motoros Misszió szervezésében elindultunk Beregszászra 2018. április 27-én, az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő kárpátaljai adománytúránkra. A beregszászi bentlakásos iskolának gyűjtöttünk és vittünk adományokat. A túrát megelőzően egy jótékonysági koncert is megrendezésre került Budapesten az Adventista Motoros Misszió és a Keresztény Motorosok szervezésében. Az itt összegyűlt pénzadomány mellett tíz darab laptop és öt darab asztali számítógép került átadásra. Az elengedhetetlen motoroztatás és csoki-osztás sem maradt el, aminek a gyerekek nagyon örültek. Segítségünkre voltak most is a beregszászi Acél Sasok motoros csapata, akik jó házigazdaként kísértek minket utunkon Kárpátalján. A beregszászi iskola vendégül látott minket egy nagyon finom ebédre.
Ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatást mindenkinek, aki adományozott, az utunkat segítette, részvételével hozzájárult a program sikeréhez és megvalósításához, és imádkozott értünk.
Jövőre terveink között szerepel a túra megismétlése, aki csatlakozni szeretne, keressen minket!
III. Kárpátaljai Adománytúra
A Déli Blokk Motoros Egyesület, a Magyar Keresztény Motorosok Közössége, és az Adventista Motoros Misszió szervezésében elindultunk Beregszászra 2018. április 27-én, az immár harmadik alkalommal megrendezésre kerülő kárpátaljai adománytúránkra. A beregszászi bentlakásos iskolának gyűjtöttünk és vittünk adományokat. A túrát megelőzően egy jótékonysági koncert is megrendezésre került Budapesten az Adventista Motoros Misszió és a Keresztény Motorosok szervezésében. Az itt összegyűlt pénzadomány mellett tíz darab laptop és öt darab asztali számítógép került átadásra. Az elengedhetetlen motoroztatás és csoki-osztás sem maradt el, aminek a gyerekek nagyon örültek. Segítségünkre voltak most is a beregszászi Acél Sasok motoros csapata, akik jó házigazdaként kísértek minket utunkon Kárpátalján. A beregszászi iskola vendégül látott minket egy nagyon finom ebédre.
Ezúton is szeretnénk megköszönni a támogatást mindenkinek, aki adományozott, az utunkat segítette, részvételével hozzájárult a program sikeréhez és megvalósításához, és imádkozott értünk.
Jövőre terveink között szerepel a túra megismétlése, aki csatlakozni szeretne, keressen minket!
2019
Szórakoztató jócselekedet - adománygyűjtő koncert
Hogy miképp is működik a Waltner Károly Otthon?
"Az Otthon alaptevékenysége, hogy teljes körű ellátást biztosít az önmagukat ellátni nem vagy csak korlátozott mértékben - tudó értelmileg akadályozott gyermekeknek és felnőtteknek. Szakmai tevékenységünk az értelmileg akadályozott ellátottak részére szakorvosi, gondozási, ápolási és mentálhigiénés tevékenység végzése. Az ápolást, gondozást végző személyzettel team munkában, személyre szabott módszerekkel foglalkoznak az Otthon lakóival a mentálhigiénés egység tagjai (fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, gyógypedagógiai asszisztens, mozgásterapeuták, szociális munkások)."
Sok sérült ember van, akiket mélységesen bosszant a sajnálat. Azt mondják, nincs szükségük sajnálatra, inkább elfogadásra, segítő-kooperációra. Hiszen ha valakit elfogadunk, akkor már nem a sajnálat a fontos, hanem az, hogyan tudjuk a hétköznapjaikat jobbá tenni. A Déli Blokk Motoros Egyesület tagjaiként évről-évre próbálunk segíteni az arra rászorulókon. Idén talán még nemesebb a cél, hiszen a Dr. Waltner Károly Otthon értelmileg akadályozott lakóinak életébe szeretnénk egy csipetnyi boldogságot, szeretetet csempészni. A befolyt összegből olyan tárgyakat, eszközöket vásárolunk, melyek megkönnyítik, szebbé, boldogabbá tehetik a hétköznapjaikat. Lehet, ami számunkra természetes, ami bennünket nap mint nap körbevesz, az számukra elérhetetlen. A koncert célja, segíteni Nekik. Várunk mindenkit, aki társunk lehet ebben, aki ugyanolyan fontosnak tartja ezt, mint mi, motorosok.
Frissítés:
A január 19-én tartott „Szórakoztató jócselekedet” adománygyűjtő koncertesten a Dr. Waltner Károly Otthon részére gyűjtött és általuk kiegészített összegből nyár végén bonyolult engedélyezési procedúra mellett megépült egy biztonságos, rendkívül strapabíró hinta.
Közös időpontegyeztetés után legnagyobb örömünkre szolgált egy szimbolikus átadót tartani, aminek alkalmával megismerkedtünk az Otthon lakóinak egy részével és használat közben is láthattuk a játékot.
Az időjárás miatt elmaradt motoroztatást jövő tavasszal szeretnénk bepótolni, hogy az ottélők megkapják a teljes Déli Blokk szeretetcsomagot. :)
Ismételten meg szeretnénk köszönni a koncerten fellépőként és résztvevőként megjelenteknek, hogy együttműködésükkel valóra tudtuk váltani ezt a jócselekedetet!
Kiemelten:
- Sándorfalva Város Önkormányzata,
- Sándorfalvi Adventisták,
- Sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar,
- Sándorfalvi Térségi Alapfokú Művészeti Iskola diákjai és tanárai,
- Adventista Motoros Misszió,
- Szerekován János operaénekes,
- Győry-Zelencsuk Tímea gitárművész.
Szórakoztató jócselekedet - adománygyűjtő koncert
Hogy miképp is működik a Waltner Károly Otthon?
"Az Otthon alaptevékenysége, hogy teljes körű ellátást biztosít az önmagukat ellátni nem vagy csak korlátozott mértékben - tudó értelmileg akadályozott gyermekeknek és felnőtteknek. Szakmai tevékenységünk az értelmileg akadályozott ellátottak részére szakorvosi, gondozási, ápolási és mentálhigiénés tevékenység végzése. Az ápolást, gondozást végző személyzettel team munkában, személyre szabott módszerekkel foglalkoznak az Otthon lakóival a mentálhigiénés egység tagjai (fejlesztő pedagógus, mentálhigiénés szakember, gyógypedagógiai asszisztens, mozgásterapeuták, szociális munkások)."
Sok sérült ember van, akiket mélységesen bosszant a sajnálat. Azt mondják, nincs szükségük sajnálatra, inkább elfogadásra, segítő-kooperációra. Hiszen ha valakit elfogadunk, akkor már nem a sajnálat a fontos, hanem az, hogyan tudjuk a hétköznapjaikat jobbá tenni. A Déli Blokk Motoros Egyesület tagjaiként évről-évre próbálunk segíteni az arra rászorulókon. Idén talán még nemesebb a cél, hiszen a Dr. Waltner Károly Otthon értelmileg akadályozott lakóinak életébe szeretnénk egy csipetnyi boldogságot, szeretetet csempészni. A befolyt összegből olyan tárgyakat, eszközöket vásárolunk, melyek megkönnyítik, szebbé, boldogabbá tehetik a hétköznapjaikat. Lehet, ami számunkra természetes, ami bennünket nap mint nap körbevesz, az számukra elérhetetlen. A koncert célja, segíteni Nekik. Várunk mindenkit, aki társunk lehet ebben, aki ugyanolyan fontosnak tartja ezt, mint mi, motorosok.
Frissítés:
A január 19-én tartott „Szórakoztató jócselekedet” adománygyűjtő koncertesten a Dr. Waltner Károly Otthon részére gyűjtött és általuk kiegészített összegből nyár végén bonyolult engedélyezési procedúra mellett megépült egy biztonságos, rendkívül strapabíró hinta.
Közös időpontegyeztetés után legnagyobb örömünkre szolgált egy szimbolikus átadót tartani, aminek alkalmával megismerkedtünk az Otthon lakóinak egy részével és használat közben is láthattuk a játékot.
Az időjárás miatt elmaradt motoroztatást jövő tavasszal szeretnénk bepótolni, hogy az ottélők megkapják a teljes Déli Blokk szeretetcsomagot. :)
Ismételten meg szeretnénk köszönni a koncerten fellépőként és résztvevőként megjelenteknek, hogy együttműködésükkel valóra tudtuk váltani ezt a jócselekedetet!
Kiemelten:
- Sándorfalva Város Önkormányzata,
- Sándorfalvi Adventisták,
- Sándorfalvi Budai Sándor Citerazenekar,
- Sándorfalvi Térségi Alapfokú Művészeti Iskola diákjai és tanárai,
- Adventista Motoros Misszió,
- Szerekován János operaénekes,
- Győry-Zelencsuk Tímea gitárművész.